Érgek kezelése után, ha lesz hatás


A mértékegységben a ttkg féreg gyógyszer egy személy számára terhesség alatt jelöl. Könnyen belátható, hogy ha lesz hatás mérgek akut letalitás alapján történő kategorizálása csak megközelítő tájékoztatást ad, de nem tükrözi teljes mértékben a szer alkalmazásának veszélyességét, vagy a szervezetben generált károsító hatások széles spektrumát.

Végül említést érdemel még, hogy toxikológiai szempontból a mérgek közé sorolhatók azok az anyagok is, amelyeket patogén mikroorganizmusok termelnek és amelyeket különleges státuszuk miatt nem méregnek, hanem toxinoknak neveznek. Ezt az érintkezési folyamatot a toxikológiai szaknyelv expozíciónak nevezi.

érgek kezelése után, ha lesz hatás

Az érintkezés helyét, ahonnan a méreg felszívódik és bekerül a vérkeringésbe, expozíciós kapunak említi a toxikológia szaknyelve. Az expozíció lehet külső, amennyiben a vegyület a test felszínére jut és lehet belső, amennyiben az bekerül a szervezet vérkeringésébe.

Az, hogy a mérgezés milyen erősségű lesz, az expozíció mértékétől is függ. Az expozíció történhet emberi segédlettel vagy víz, levegő, illetve talaj közvetítésével.

A xenobiotikumok a szervezetbe kerülhetnek szájon át, érgek kezelése után át vagy belégzést követően tüdőn át. A bejutását a vegyületek fiziko-kémiai állapota nagyban befolyásolja. Ennek megfelelően az expozíció történhet szilárd, folyékony és légnemű anyagokkal. Ez utóbbiak lehetnek gázokgőzök vagy aeroszolok.

„Azt olvastam az interneten, hogy…”

Továbbá az aeroszolok lehetnek porokfüstökködökamelyek egymásba folyamatosan átalakulhatnak a környezet állapotától függően. Hasonlóan lokális hatás jellemzi a maró anyagokat, amelyek elsősorban az érintkezés helyén bőrszemlégutaknyálkahártya fejtik ki roncsoló hatásukat - savaklúgokaz ha lesz hatás harcigázként alkalmazott klórgázvagy az ugyancsak vegyi fegyvernek használt mustárgáz.

A szervezetre kiterjedő szisztémás hatás, mely több szervet vagy szervrendszert is érinthet - ólommérgezés, a szerves foszfátokkal történő mérgezések vagy a kábítószer mérgezések legtöbbje.

A tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedésének mezotelioma szövettani képe, azbeszttel történő krónikus expozíció után - a nyíl az azbesztszálakat körülvevő vastartalmú fehérjék csomóira mutat Időbeli lefolyása szerint a toxicitás lehet: Korai akut hatásról beszélünk, ha a mérgezés első tünetei röviddel a méreggel történt expozíció után megjelennek, mint például a cianid vagy nikotin mérgezés esetén, de jól ismert az alkohol gyorsan megjelenő ha lesz hatás is. Elhúzódó, tartós krónikus hatásúnak nevezhető az a mérgezés, amelyben a károsodás megnyilvánulása az expozíciót nagy késéssel - akár napokkal, hetekkel - követi.

néhány parazita gyurusfergek puhatestuek

De van rá példa, hogy több év elteltével alakulnak ki a tünetek, az elváltozások. Krónikus expozíció rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet — például azbeszttel dolgozóknál giardia vizsgalat azzal hosszú ideig érintkezőknél tüdőrák kialakulására lehet számítani. Nem visszafordítható toxikológiai hatás: a thalidomid Contergan végtag fejlődési rendellenességet okozó hatásának klasszikus példája A hatás iránya szerint lehet: A hatás lehet reverzibilis megfordíthatóha a mérgezést kiváltó xenobiotikum szervezetből történő kiürülése után a szervezet minden funkciója normalizálódik, mint például egy nem végzetes kimenetelű alkohol-mérgezést vagy altatószer-mérgezést követően ez várható.

Irreverzibilis nem visszafordítható hatás kialakulásáról beszélünk olyan mérgezések után ahol az élettani funkciók nem normalizálódnak vagy a szervezet szöveteiben, szerveiben maradandó károsodás marad vissza.

A tuberkulózis gyógyítására használt nagy dózisú sztreptomicin kezelés maradandó hallóideg károsodást okoz, mert a degenerált központi idegrendszeri idegrostok nem képesek regenerálódni.

Irreverzibilis kémiai ártalmak a daganatokat kiváltó többnyire krónikus mérgezések is. De ide sorolandók a méhen belüli magzati fejlődési rendellenességek is, melyeknek klasszikus példája a thalidomid Contergan.

Nem várt, kiszámíthatatlan hatást válthat ki a xenobiotikum egy olyan szervezetben amelynek érgek kezelése után reakcióképessége genetikai vagy immunológiai okokból az adott dózist jól tűrő, egyéntől eltérő. Ezeknek az eltérő egyedi különbségek az okát a méreg felszívódásában, eloszlásában, a receptorral való interakciójában vagy esetleg annak lebomlásában, kiürülésében kell keresni.

Gyakori kérdések – Állatorvostudományi Egyetem

Az ilyen egyéni érzékenységből fakadó ha lesz hatás a szaknyelv adverz hatásnak nevezni. Ide tartoznak a xenobiotikumok által kiváltott allergiás és autoimmun reakciók is. A mérgezett állapot kialakulásának okai és azok felosztása[ szerkesztés ] A mérgezett beteg féreg az orrban orvosi ellátása után a további mérgezések elkerülése ha lesz hatás, vagy a büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében fel kell deríteni, hogy mi vezetett az életveszélyes állapot kialakulásához, vagyis mi volt a mérgezés oka, célja és milyen szándék vezette azt.

A felhasznált mérgek történelmi időszakonként változnak és a statisztikában ún. Gyilkosság célú mérgezés, melyben főleg színtelen, szagtalan és elsősorban íztelen ha lesz hatás anyagok használatosak ételbe, italba keverve. Érgek kezelése után célú mérgezések esetében is megfigyelhetők az adott korszakokra jellemző divatos méregfajták. Nem szándékos mérgezések okai lehetnek: Baleset vagy tévesztés kábítószer túladagolás, mellényúlás.

Foglalkozási ártalmak okozta mérgezések az iparban nehézfémek, szerves oldószerek vagy a mezőgazdaság területén előforduló mérgezések növényvédő szerek, rágcsálóirtó szerek. Környezeti ártalom azbeszt tartalmú környezet, nehézfémekkel szennyezett talaj, arzén tartalmú ivóvizek. Orvosi célú beavatkozás okozta mérgezés gyógyszercsere, gyógyszer-túladagolás.

A mérgezett beteg milyen kerekes féreg általános irányelvei[ szerkesztés ] Akut mérgezéssel ambuláns ellátásra érkező mérgezettek túlnyomó többsége szándékos öngyilkos vagy balesetből, fatális eltévesztésből, túladagolásból származó mérgezés áldozata. Az akut mérgezést kiváltó szerek leggyakrabban gyógyszerek elsősorban nyugtató- és altatószerek, antidepresszánsokfájdalomcsillapítók esetleg peszticidekgyermekek esetén jellemzően háztartási vegyszerek, tisztítószerek vagy gondatlanul tárolt gyógyszerek.

Nem ritkák az élvezeti szerek és pszichoaktív szerek kábítószerek túladagolása következtében létrejött mérgezések. Amennyiben a mérgezett beteg kritikus életfunkciói agyműködés, vérkeringéslégzés veszélyeztetettek, akkor azok helyreállítása, vagyis az életveszélyes állapot azonnali elhárítása minden más beavatkozást megelőz.

Az orvosi elsősegély oxiológia ha lesz hatás, többnyire csak tüneti terápia, amelynek fontosságát az is igazolhatja, hogy a kezelésnek ebben a stádiumában a méreg azonosítása legtöbbször még nem történt meg. A továbbiakban a méreg eltávolításának módja a méreghatás helyétől és a mérgezéstől eltelt időtartamtól függ. Az aktív szenet a legtöbb orális mérgezés során — még abban az esetben is, ha a méreg azonosítása nem történt meg — sokkal hatékonyabbnak és biztonságosabbnak találták a hánytatásnál és a gyomormosásnál, ezért rutinszerűen ez utóbbiakat már nem, vagy csak ritkán alkalmazzák.

A maró anyagokkal savval, lúggal mérgezetteket sohasem hánytatják, mivel a marószer a nyelőcsövön ismételten végighaladva fokozhatja annak sérülését, ezért ilyenkor a korrozív szer felhígítására törekedve kellő mennyiségű vizet itatnak a mérgezettel.

  1. Férgek pelda
  2. Milyen tablettákat inni egy felnőtt számára férgekből
  3. Melyik orvoshoz kell fordulni, ha férgeket észlelnek

Az orvossal együttműködésre nem képes, erősen szedált vagy eszméletlen állapotú beteget a félrenyelés aspiráció veszélye miatt nem hánytatják. A parazitáfertozes tünetei a mérgező anyagokat hánytatással teljesen és megbízhatóan eltávolítani nem lehet, ezért annál sokkal célszerűbb a gyomormosás, amelynek előnye, érgek kezelése után eszméletlen mérgezetten is elvégezhető.

További előnye, hogy nagy átmérőjű szondával ha lesz hatás ételmérgezésből származó darabos gyomortartalom is eltávolítható. A beavatkozást langyos vízzel vagy fiziológiás sóoldattal végzik egészen addig, amíg végül tiszta mosófolyadékot nyernek vissza. Ha a mérgező anyag felszívódása lassú, és ezért a szer számottevő része még a béltraktusban tartózkodik, akkor a bélcsatorna teljes-bélirrigációval dekontaminálható.

Ezt a beavatkozást jelentős mennyiségű ~ 8 liter polietilénglikolt tartalmazó izozmotikus fiziológiás elektrolitoldattal végzik. A peszticidek fizikokémiai természetüket nézve többnyire zsíroldékony vegyületek, amelyek a vízoldékony anyagokkal ellentétben a bőrön át könnyen felszívódnak.

  • Az emberi bélben élő paraziták gyógyszerei
  • Melyik orvoshoz kell fordulni, ha férgeket észlelnek Előnye, hogy a kezelés a férgek népi orvoslás - biztonság a kapott összeget.
  • Toxikológia – Wikipédia
  • Írta: Kerkhofné Demjén Cecilia Mik azok a bélférgek?

A bőrre jutott zsíroldékony vegyületek lemosása detergenssel, elsősorban szappanos vízzel történik. A leggyakoribb, bőrön át felszívódó peszticidek kémiai szerkezetükre nézve foszforsavészterek, amelyek a szappan lúgos oldatában lebomlanak. A nikotin bőrről történő eltávolítása ezzel szemben ecetes lemosással történik, mivel a savas közegben a nikotin vízoldható formába kerül és így a felszívódása drasztikusan csökken.

A szem nyálkahártyájára került maró anyagok eltávolításának legbiztonságosabb módja az azonnali bőséges öblítés vízzel. A mérgező anyag ismeretében a kezelő toxikológusnak mérlegelnie kell, hogy milyen antidotumot alkalmaz.

érgek kezelése után, ha lesz hatás

Az antidotumok egy nagy csoportját alkotják azok az anyagok, amelyek a méreg kémiai megkötésével, vagy azokkal történő közvetlen kémiai reakcióval inaktiválják a mérgező anyagot. Általános irányelvként elmondható, hogy kémiai közömbösítésre olyan antidotumok használhatók, amelyek a xenobiotikummal reakcióba lépve a szervezeten belül vízoldékony termékeket eredményeznek, ezzel gyorsítva a mérgek vizelettel történő kiürülését.

Bélféreg: okok, tünetek, kezelés

Ilyenek a komplexek kialakítására képes, fémeket megkötő szerves vegyületek, a nehézfémsókkal higany ha lesz hatás arzén - bizmut - ólom - vagy vasvegyületekkel történt mérgezéseknél alkalmazott fémkelátok. Az antidotumoknak ebbe a csoportjába sorolhatók még a rovar- és kígyómérgeket inaktiválni képes toxinellenes antitestek, az úgynevezett antiveninek. Ebben az esetben a mérgező hatásért felelős metabolit képződését próbálják gátolni az antidotummal.

Ilyen antidotum például az etil-alkoholamely a metil-alkohol - vagy az etilén-glikol mérgezés ellenszere.

Gyakori kérdések

Az etil-alkoholnak nagyobb az affinitása a metanolt vakságot okozó, hangyasavvá alakító enzim alkohol-dehidrogenáz kötőhelyéhez, ezért etanol jelenlétében több idő marad a metanol változatlan formában történő kiürüléséhez. Ilyen esetekben az ellenszer rendszerint nagyobb kémiai affinitást mutat a kötőhellyel szemben, mint a mérgező molekula.

Ennek jó példája a naloxonamelyet morfin túladagolás esetén adnak a betegnek, hogy a morfin okozta légzésbénulást elkerüljék vele. A naloxon a nagyobb affinitásánál fogva leszorítja a morfint az agy légzőközpontjában található receptorokrólmiközben a receptorokat és a mögötte álló fiziológiás folyamatokat nem befolyásolja.

A mérgező anyagokat tartalmazó vérplazmát és a vér alakos elemeit elválasztja, majd az utóbbiakat friss, idegen eredetű plazmával keverve visszajuttatják a mérgezett betegbe.

A méreg kiürülésének gyorsítása egy másik lehetőség a beteg normális fiziológiai állapotának mielőbbi visszaállítása érdekében. A szervezet önmaga is mindent megtesz ennek érdekében a méreg kémiai lebontásával metabolizmusávaltovábbá a méreg és metabolitjai vizelettel, széklettel, olykor a tüdőn át kilégzéssel való eltávolítása érdekében.

Általánosságban elmondható, hogy minél vízoldékonyabb egy metabolit, annál könnyebben eltávolítható vesén át a vizelettel. Ezért a szervezet a metabolizmus során igyekszik a zsíroldékony mérgező anyagokat vízoldható metabolitokká alakítani. A beteget kezelő orvosnak több lehetősége is ha lesz hatás a arra, hogy a mérgező xenobiotikumnak és metabolitjainak eltávolítását gyorsítsa.

Bélférgesség (2)

Az ott keletkező vízoldékony metabolitok a keringés segítségével a vesébe jutnak és ott a vizelettel kiválasztódnak. A zsíroldékony metabolitok ezzel szemben az epével ürülve hagyják el a májat és a bélcsatornába kerülnek, ahonnan jelentős részük ismét felszívódik, visszakerülve a májba, ahol adott esetben tovább metabolizálódhatnak, majd ismét az epével a bélcsatornába kerülnek. Ez a körfolyamat addig tart, amíg a méreg lassan el nem fogy.

hogyan lehet eltávolítani a kerekes férgek parazitáit jó gyógyszer a férgek felnőtteknél

Erre szolgálhat a korábban már említett aktív szén ismételt adása, illetve annak cholestyraminnal történő kiegészítése. Ez utóbbi egy bélből fel nem szívódó anioncserélő gyanta, melynek tartós adagolásával az újbóli felszívódás reabszorbció gátolható. A bélben ily módon megkötött káros anyagok a széklettel távoznak anélkül, hogy az ismételt keringésbe jutásukkal meghosszabbítanák a beteg mérgezett állapotát.

Olajszerűen viselkednek, mikroszkopikus méretű cseppeket hozva létre kolloid a vérplazmában, és vagy szabadon érgek kezelése után a plazmafehérjékhez tapadva keringenek. Az ilyen zsíroldékony lipofil mérgek kiürülésének felgyorsítása érdekében a belekből felszívódni nem képes, zsírpótlószert olestra juttatnak jelentős mennyiségben érgek kezelése után beteg béltraktusába.

Az internetről történő információgyűjtéssel azonban óvatosan kell bánni. A számos szakmailag korrekt állatorvosi honlap mellett sajnos számtalan olyan weboldal is elérhető néhány kattintással, amelyek tartalma kifogásolható. A téves információk félrevezethetik az állattulajdonosokat, olykor felesleges aggodalmat válthatnak ki egyes betegségekkel vagy tünetekkel kapcsolatban.

Ezzel megnövelik a béltartalom lipofilitását amely ezáltal, mint kiváló zsíroldószer, képes a vérben keringő kolloidális olajcseppeket a vizes környezetből magába oldani. A zsíroldékony xenobiotikum tehát a bélfalon átdiffundálva mintegy beleoldódik a bélcsatornát kitöltő zsírpótlószerbe, majd azzal együtt a széklettel távozik.

Ebből következik, hogy a vizeletkiválasztás diurézis fokozása egy hatékony orvosi beavatkozás lehet a vérben keringő méreganyagok eltávolítására. Ennek az orvosi beavatkozásnak kritikus feltétele, hogy a vese önmaga is hozzá kell, hogy ha lesz hatás a méreg eliminációjához.

Mit tehet ön a bélférgesség ellen?

Könnyen belátható, hogy ha nincsenek meg bizonyos fiziológiai feltételek, hogy a vérből a xenobiotikum a vizeletbe szűrődjön át — és így a vese nem képes annak vizelettel való eltávolítására — akkor ezt a "képtelenséget" az orvos gyógyszeresen fokozni nem tudja.

Ha lesz hatás diurézis kiváltása általában mannit-infúzióval érhető el, vagy furoszemid adásával gyorsítható. A kezelőorvos a méregmolekula kémiai karakterétől függően, a vizelet lúgosításával vagy annak savasításával a kiválasztást tovább gyorsíthatja az infúzióba adott nátrium-hidrogén-karbonát vagy ammónium-klorid adásával. A méreg molekuláinak kémiai karakterétől függően választják meg az oszlop töltetét, amely lehet abszorbens pl.

A méregtelenítésnek egy igen hatékony és gyakran alkalmazott módja ez a klinikai toxikológiában, amely lehetővé teszi mind a víz- mind a zsíroldékony mérgek eltávolítását a szervezetből. Az oszlop töltetének nagy kötőkapacitása biztosítja, hogy még a vérfehérjékhez kötött xenobiotikumok is eltávolításra kerüljenek a vérből.

Hemoperfúzióval eltávolítható például a gombamérgezések ha lesz hatás a-amanitin, falloidin de jól használható gyógyszermérgezéseknél barbiturátok, fenitoin és carbamazepin-származékok és növényvédő-szerek okozta mérgezéseknél is. Ebben az esetben a mérgező anyagot a plazmával együtt távolítják el a szervezetből. Ezt a meglehetősen költséges életmentő eljárást elsősorban a plazmafehérjékhez erősen kötődő mérgek eliminációjára használják, amikor az ennél olcsóbb hemodialízis nem alkalmazható α-amanitin.

A támogató kezelés érgek kezelése után között kiterjed a keringésre, a testhőmérséklet fenntartására, a vese- és májfunkcióra, a só- és vízháztartásraa sav-bázis egyensúlyra, az idegrendszer egészére.

A beteg ha lesz hatás mesterséges táplálásra szorul, ami történhet szájon át vagy eszméletlenség esetén infúzió formájában. Ilyen körülmény lehet az életkor, az egyedi genetikai vagy immunológiai rendellenességek, ha lesz hatás, elhízott állapot, alkoholizmusde befolyásolhatják a már beszedett gyógyszerek, vagy akár az étrend is.

Alábbiakban a teljesség igénye nélkül, néhány tipikus példa kerül ismertetésre. Ezzel a problémával találkozhat a toxikológus májkárosodott, idült alkoholistáknál, akiknél a méregtelenítéshez használt májszöveti glutation koncentráció gyakran a normális érték felét sem éri el. Mérgező xenobiotikumok bélcsatornából való felszívódását jelentős mértékben befolyásolhatja a tápcsatorna tartalma. A szaruréteg hiánya miatt, a testfelszínre jutó lipofil xenobiotikumok különös veszélyt jelenthetnek a csecsemőkre, amit a nagy fajlagos bőrfelület tovább növelhet.

Toxikológia

Ha éhezés vagy tudatos fogyókúra után a zsírszövet mennyisége hirtelen megfogyatkozik, diatómaföld paraziták adagolása az ott tárolt toxikus vegyületek bejuthatnak a keringésbe és nem várt mérgezési tüneteket okozhatnak. A nem tudományos igényű méregtani ismeretek, vagyis a mérgezésekről és azok lefolyásáról szerzett első empirikus ismeretek megszerzése visszavezethető az emberré válás kezdetéhez, hiszen őseink életben maradásának egyik fontos feltétele volt, hogy a ha lesz hatás során felismerjék ha lesz hatás elkülönítsék az ehetőt a mérgezőtől.

Később a gyakorlatban szerzett méregtani ismeretek fontos forrását jelentették azok a megfigyelések, amelyeket a háziasított állatok etetése során a takarmányba került mérgező növények, mint a foltos bürökkülönböző paraziták az emberekben őszi kikericsa ha lesz hatás maszlaga beléndekvagy a nadragulya szolgáltattak.

A természetben fellelhető mérgező anyagok megismerése után hamarosan sor került azok nem véletlenszerű használatára is, amely a vadászatban, hadviselésben vagy a politikai ellenfelek szándékos megmérgezésében nyilvánult meg. Később a mérgek, mint a betegségeket legyőző, gyógyító farmakonok jelennek meg a medicinában, de paradox módon ha lesz hatás medikális segédlettel elkövetett emberölés, vagyis az aktív eutanázia is része a toxikológia történetének.

A méregkeverés az istenek és félistenek ellenségeskedéseiben is szerephez jutott, így vált Médeia az ókor legismertebb méregkeverő nőalakjává Euripidész i. Ezek közül toxikológiai szempontból figyelemre méltó lehet az a hosszú ideig hirdetett feltevés, amely szerint a halálát harcban szerzett mérgezett nyilak és dárdák által okozott sérülések okozták. Szókratésznek ugyan lehetősége lett volna elmenekülni, de ő a foltos bürök főzetével mérgezte meg magát.

Létrehozva: Márpedig a cérnagiliszta nem adja alább, egyedül az embert tekinti megfelelő lakóhelynek. A hegyesfarkú bélgiliszta vagy cérnagiliszta Enterobius vermicularis valamennyi életszakaszát az emberben, de legalábbis az ember közelében tölti. A kifejlett példányok a bélrendszer utolsó harmadában, a vékony- és vastagbél, valamint nagy számban a vakbél nyálkahártyájában székelnek.

Mithridatész pontoszi király i. Kleopátra hatalmas alexandriai könyvtárábana Muszeionban fellelhetők voltak az akkor ismert világ összes tudósának írott művei, amelyekben számos tekercs foglalkozott növényi, állati mérgekkel és antidotumokkal. Végül hatalmi pozíciójának összeomlása miatt Kleopátra halálát is saját fegyvere okozta.

Hogy a szaporodás chez les plathelminthes és megaláztatását elkerülje, áspiskígyóval maratta meg magát és lett öngyilkos. Bár az arzénmérgezés gyanúja már halálakor felmerült és évekig vita tárgyát képezte, a bizonyítékot csak sokkal később, ban a Glascow-i Egyetem nukleáris kutató-laboratóriumában Harwell Nuclear Research Laboratory of the University of Glasgow elvégzett aktivációs analízissel sikerült szolgáltatni.

A francia történészek ezt az eredményt sem fogadták el és a vizsgálatot ben egy további, független szervnek, a Toxicology Crime Laboratory of the United States Federal Bureau of Investigation-nak adták ki, ahol az arzénmérgezés ismét bizonyítást nyert. A gyógyszeres terápia európai fejlődése Görögországban Hippokratész i. A görögök által használt nyílmérgek és azok elkészítésének módját az athéni filozófiai iskola kiemelkedő alakja, Platón i.

Továbbá ugyanannak az iskolának vezető alakja, a botanikához is értő Ereszoszi Theophrasztosz i. Tudománytörténeti szempontból érgek kezelése után jelentőségű a római idősebb Plinius Kr. Továbbá korát megelőzve foglalkozik az ételek és a gyógyszerek potenciális toxikus szennyeződéseivel.

Mik azok a bélférgek?

Az enciklopédikus művében foglalkozik olyan érdekességekkel érgek kezelése után, mint a higany-szulfiddal dolgozók por ellen védő és belélegzést akadályozó maszkja, ami arra utal, hogy már az ókorban is ismerték a por toxikológiai veszélyeit. Az ötkötetes De Materia Medicinában dolgozta fel korának ismert gyógynövényeit, továbbá felállított egy rendszert a mérgek eredetük szerinti csoportosítására — amely tizenhat miért bika szalagféreg át az európai gyógyszerészet irányadó műve maradt.

Említésre méltó, hogy Dioszkoridész a lenyelt mérgek eltávolítására már hánytatószereket használt. Ezek az ún. A közben eltelt mintegy ezer évet a tudomány sötét középkoraként említhetjük, mely időszakban egyedül az arab hatásra kibontakozó alkémia adott tudományosnak aligha mondható vegytani hátteret az empirikus méregkeverésnek. Csak elvétve voltak jónak mondható empirikus megfigyelések a mérgezések kezelésére.

Ez utóbbira lehet példa Maimonidész Moses ben Érgek kezelése után i. A mérgezésekhez alkalmazott ha lesz hatás többsége mágiára, különböző varázslatos praktikákra épült, amelyet jól példáz az az elterjedt tévhit, hogy kígyómarásokra leghatásosabb antidotum a szájban tartott, vagy lenyelt smaragd.

A módszer nem vált be, mert a növények anyagcseréje és maga a locsolás jelentős mértékben felhígította, a talaj pedig részben megkötötte a mérget.