Kerekesférgek okai, Account Options


Varga Lajos Ha hosszabb időn keresztül kerekesférgek okai esik az eső, akkor a házeresz csatornáiban finom por halmozódik fel. Ebből a porból gyűjtsünk össze keveset, egy kisebb pohárban öntsünk vizet reá. Alig egy óra múlva a legtöbb esetben figyelmes nézéssel már szabadszemmel is parányi pontocskák tűnnek elő, melyek áteső fényben fehéresen csillognak.

Ezek a piciny pontok ide-oda kerekesférgek okai. Ám azonnal felismerjük, hogy nem valami csekély áramlások hajtják őket, hanem önállóan, saját mozgási szervekkel úsznak. Picinységük miatt azt gondolhatnánk, hogy véglények. Fogjunk csak ki egy pipettával egy vagy több kerekesférgek okai úszó pontocskát s egy vízcsöppben tegyük mikroszkópium alá!

Rögtön látni fogjuk, hogy sok ázalékállatkához hasonlóan csillangó sörték segítségével vígan tovább úszkálnak.

Az állatkák olyan élénken mozognak, hogy nagyon nehéz testük felépítését részletesebben megfigyelni. Mert vízcseppünkbe néhány korhadt faszálka vagy parányi szalmatörmelék is jutott, melyeket a porral együtt a szél hurcolt a csatornába.

A német szöveg némi figyelemre méltatásával magyarra átültette és kibővítette dr. Ebből a porból gyűjtsünk össze keveset, egy kisebb pohárban öntsünk vizet reá.

Ezek most a vízcsepp aljára süllyedtek s így állatkáink férgek sulinet és a parányi homokszemcsék között pompás kerekesférgek okai találnak kíváncsi tekintetünk elől. De nini! Amint a mikroszkópium látómezejét átkutatjuk, egyszerre észrevesszük, hogy az egyik állatka testének keskeny végével megtapadt az egyik törmelékszemcsén.

Testének másik vége szabadon kerekesférgek okai s ezen közepes nagyítással is két köralakú fogaskerék tűnik föl, melyek élénken forognak.

kerekesférgek okai

Most már tudjuk, hogy mikkel van dolgunk. Kerekesférgek ezek, a Rotatoriák, vagy Rotiferák rendjébe tartozó állatkák. Nem véglények, hanem igazi szervekkel ellátott többsejtű állatok, Metazoák.

A kerékszervek mozgása mellett még egy másik szerv mozgása is azonnal feltűnik.

Kihalások okai – Wikipédia

Az állatka testében, azon a helyen, ahol a nyakhoz hasonló befűződés van, szilárd, két félre oszlott szerv van, melynek részei egyenletes ütemben egymásra préselődnek, majd újra eltávoznak egymástól. A zúzómalomra emlékeztető szerv közben szabálytalanul ide-oda forog. Ez a szerv az úgynevezett rágókészülék. Részei kemény kitinából állanak s azt kerekesférgek okai táplálékot aprózzák fel, kerekesférgek okai a kerékszerv sodort a szájnyílásba s innen a garatba és a rágógyomorba.

Kihalások okai

Mik azok az említett kis fogaskerekek? Ennek tisztázása céljából valamivel erősebb nagyítást kell vennünk s az állatkák élénk mozgását is meg kell akadályoznunk.

Ezt úgy érjük el, hogy vízcseppünkhez nagyon kevés hígított kokainoldatot teszünk, mely rövidesen kifejti bódító hatását. Ekkor világosan láthatjuk, hogy állatkánk testének elülső részén két kerekded, lebenyes nyújtvány tör előre, melyeknek peremén finom csillangók csapdosnak, mégpedig most már a bódítószer hatása alatt nagyon lassan.

Alaposabban megfigyelve, észrevesszük, hogy a csillangók mozgása a lebeny kerületének egyik pontján indul meg s meghatározott irányban egyik csillóról a másikra terjed át hullámszerűen.

Rövidesen egy újabb hullám következik, úgyhogy egyidejűleg több hasonló hullám halad végig a szegélyen. Ez a mozgás okozza azt, hogy a rendesen gyorsabb hullámzás azt a benyomást kelti, mintha a kerek lebenyek fogaskerékszerűen maguk mozognának. Mindkét körlebeny között, kissé a hasoldal felé, foglal kerekesférgek okai a szájnyílás, melyet szintén nagyon finom csillangók bélelnek ki. Hiszen az ereszcsatorna finom száraz porában, ha szárazon vizsgáljuk meg, a mikroszkópium alatt is csupa élettelen, mozdulatlan, szilárd testecskéket találunk.

S mégis a porszemecskék között kell lenniök ezeknek kerekesférgek okai piciny állatoknak. Ám nem mutatják azokat a megkapó élettevékenységeket, melyeket az imént a vízcseppben megismertünk. Tetszhalottak, teljesen kiszáradtak, összezsugorodottak s csak a szakember tudja megkülönböztetni nagy fáradsággal a környezetükben látható igazi élettelen testektől.

Ám megnedvesítve csodálatos módon képesek arra, hogy újból életre keljenek. Mindjárt meg kell azonban jegyeznünk, hogy állatkáink a lappangó életnek ebben kerekesférgek okai állapotában is némi életműködéseket mégis végeznek. Mindenekelőtt a kiszáradás csak külsőleges; a test sejtjeiben a nedvesség nyomainak meg kell lenniök.

helminthosporium tritici repentis csepp férgek ellen férgek ellen

Ha erős felmelegítéssel vagy teljesen száraz levegőn a víznek ez a parányi mennyisége is eltűnik, akkor állatkáink elpusztulnak és többé nem kelthetők életre. A legfontosabb életműködések: lassú anyagcsere, elenyészően csekélyfokú lélekzés még a kerekesférgek okai élet állapotában is megvannak, A pinworms állandóan megjelenik eszközeinkkel nem is tudjuk kimutatni.

Kerekesférgek okai kerekesférgek elevenen is tekintélyes számban találhatók a korhadó falevelek között, moha- és zuzmópárnákban, a nedves talajban, a porban és iszapban.

Velük szemben rengeteg kerekesféreg él a vízben; leginkább az édesvizekben. De csekélyebb fajszámuk megtalálható a tengerben és a féligsós vízben is.

Vannak élősködő fajok is. Testük külső alakja rendkívül változatos, de a belső szervek felépítésében mégis sok hasonlóságot és megegyező alaptervet mutatnak.

kerekesférgek okai

Schizocerca diversicornis Daday. Rotaria rotatoria Schrk 2. Asplanchna sieboldi Leydig rágókészüléke. Ez az aránylag szilárd külső takaró a kutikula, melyet az alatta levő, élő, igazi bőrsejtek építenek fel. Ez a külső kutikula némely helyen rendkívül vékony s így ezen a helyen a bőr puha és hajlékony.

A ​kerekesférgek (Rotatoria) kishatározója I-II. (könyv) - Bancsi István | bekevendeghaz.hu

A láb rendesen a hasi oldal felé foglal helyet s gyakran gyűrűszerűszelvények különböztethető meg rajta. Ezek a gyűrűs szelvények a kerekesférgek nagy részének testét látszóla olyan módon tagolják, int az ízeltlábúakét vagy a gyűrűsférgekét.

Ez utóbbiakban azonban a szelvényezettség a test belső szerveire is kiterjed, a kerekesférgeké pedig csak a bőrre szorítkozik. Férgek pszichoszomatikus külső szelvényezettség célja kettős. A szelvények egyrészt a kerekesférgek okai nagyobb mozgékonyságát segítik elő, másrészt kerekesférgek okai leginkább veszélyeztetett fej és láb védelmét teszik lehetővé.

A víz legcsekélyebb megrázkódására ugyanis rögtön behúzzák a fejüket és lábukat a törzsbe, mert azok kerekesférgek okai úgy mozgathatók el egymás mellett, mint a távcső részei. Sok kerekesféreg törzsét kerekesférgek okai páncél védelmezi, melybe gyakran mész rakódik s többnyire lapos alakot ölt.

Ilyenkemény páncéljuk van az ú. A kerékszerv alakja rendkívül változatos. Elterjedhet több lebenyen, melyek a szájnyílás körül türemkednek elő, de gyakran főleg a kúszó fajokon csak egyszerű csillópamatot alkothat, amint néhány később szóbakerülő fajon látni fogjuk.

Az élővilág vizsgálatának eredményei

A láb végén elhelyezett mirigyek váladéka arra szolgál, hogy az állatka megkapaszkodhassék s akaratától függően bizonyos ideig esetleg állandóan valamilyen kerekesférgek okai egyhelyben maradjon. A kerekesférgek testén nagyon gyakran olyan függelékeket, tüskéket, sörtéket, vagy úszószerű függelékeket is találhatunk, melyek szintén a mozgás szolgálatában állanak. Nagyon sok faj van, melyek az úszáson kívül a mozgásnak egy másik sajátságos faját is végzik, t.

  • A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének Évkönyve, - REAL-J
  • Az élővilág vizsgálatának eredményei
  • Brehm: Az állatok világa / V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)
  • V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
  • Mely gyógyszer megöli az összes parazitát

Rendesen harántcsíkolt izmokkal ellátott és erősen fejlett ugrósörték képessé teszik őket arra, hogy a nagy ellenállást kifejtő vízben is jókora távolságra pattanjanak Filina- Polyarthra- Pedalia-fajok.

Ám az úszás sebessége is nagyon változó. Némelyek valósággal száguldanak a vízben, mások azonban nagyon lassan, csaknem méltóságteljesen úsznak ide-oda, miközben állandóan változtatják az úszás irányát. Vannak olyan fajok is, amelyek a piócákhoz hasonlóan araszolva kerekesférgek okai mozognak Rotaria, Philodina stb.

Kerekesférgek okai a tapintás szolgálatában állanak azok a nyújtványok, függelékek, ormányszerű képletek, melyek a kerekesférgek fején és testének egyéb részein helyezkednek el; rendesen mozgathatók kerekesférgek okai nagyon érzékenyek.

Különösen jól fejlettek azokon a fajokon, melyek a vízben lebegő életmódot folytatnak plankton-élőlények.

Említettük, hogy a páncélos-kerekesférgek Loricata testét sokszor nagyon kemény és más állatok által meg nem emészthető héj védelmezi. Ám vannak olyan fajok is, melyek sűrű, kocsonyás és parányi zsákhoz hasonló védőburkot választanak el s benne élnek. Ha veszedelem fenyegeti őket, akkor ebbe húzódnak vissza, nagy hirtelenséggel.

V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)

Melicerta giardia recurrence after treatment L. Ejferth-Schönichen: Einfachste Lebensformen Bd. A Melicerta és Oecistes nevű fajok a kocsonyás lakózsákocska falát még külön meg is erősítik apró idegen, szervetlen anyagokkal.

A kerekesférgek külső takarója alatt hosszanti és harántizmok vannak; különösen ezek az utóbbiak jól fejlettek. Ez az izomrendszer sok tekintetben hasonlít a többi féregbőrizomtömlőjéhez. Számos izom van a testüregben is, mely a kültakaró és a belső szervek között fut le. Ezek között legfontosabbak azok az izmok, melyek a kerékszerv behúzását és kiterítését, valamint a láb behúzását kerekesférgek okai kitolását végzik.

Állatkáink tápcsatornája — amint láttuk — a többnyire hasirányban elhelyezkedő szájnyílással kezdődik.

kerekesférgek okai

Rendesen a kerékszervnek különleges része veszi körül. A garatban folytatódik, mely után a rágógyomor következik, a rendesen jól fejlett rágókészülékkel, melynek apró részei minden fajra jellemző különbségeket mutatnak s így az állatkák nagyon jellemző faji bélyegeinek tekinthetők, melyeknek a fajok meghatározásában jelentékeny szerepük van. kerekesférgek okai

A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézetének Évkönyve, 1936

A rágókészülékre jellemző az is, hogy alkotórészei mindjárt végleges nagyságban fejlődnek ki s így jól megkülönböztetik az egymáshoz gyakran nagyon hasonló fiatal alakokat. A rágókészülék részeit erőteljes izmok mozgatják, melyek rendesen csak kerekesférgek okai állatka halálakor fejezik be működésüket.

A rágógyomorból kerekesférgek okai igen keskeny nyelőcső vezet a gyomor felé. A rágókészüléktől felaprózott táplálékot a nyelőcső bélelő csillói vezetik tovább. Ám a nyelőcső fala erősen kitágítható, úgyhogy nagyobb falatok is keresztüljuthatnak rajta. Vannak olyan fajok, melyekben a rágókészülék ősi formáját megőrizte, amennyiben nem a táplálék felaprítását végzi, hanem igazi fogókészülék.

Ezt úgy használja az állatka, hogy a garaton és szájnyíláson nagy sebességgel kiölti s vele ragadja meg zsákmányát, melyet aztán rágógyomrába ránt be.